Algyői vasúti Tisza-híd Az Algyői vasúti Tisza-híd 2009 januárjában Elhelyezkedése Algyő, Magyarország Áthidalt akadály Tisza Szerkezettípus rácsos híd Funkció vasúti híd Legnagyobb támaszköz 104 m Nyílások száma 3 Teljes hosszúsága 470 m Átadás ideje 1870, 1902, 1947, 1960 Elhelyezkedése Algyői vasúti Tisza-híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 21′ 06″, k. h. 20° 12′ 14″ Koordináták: é. 20° 12′ 14″ A Wikimédia Commons tartalmaz Algyői vasúti Tisza-híd témájú médiaállományokat. Az Algyői vasúti Tisza-híd Algyő északi részén a Tisza fölött teremt összeköttetést Csongrád-Csanád megye két megyei jogú városa, Szeged és Hódmezővásárhely között. A vasútvonal 1870 -es átadása óta elhasználódás vagy háborús pusztítások miatt a hidat többször is átépítették, legutóbb 1976 -ban. Története [ szerkesztés] A hidat az Alföld–Fiumei Vasút részeként építették 1868 és 1870 között, kezdetben vegyes szerkezetű volt. Az ártéren fából ácsolt szerkezeten futott a pálya, míg a 104 méteres támaszközű, acélszerkezetű mederhíd a korszak legnagyobbjai közé tartozott.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
A VI-os mederpillér körül a pillér biztosítására kőszórás készült. A fix sarukat tartó IV-es és VIII-as ártéri pilléren pedig a vízszintes irányú erők kedvezőbb felvétele érdekében a keszonalapozásokat résfallal erősítették meg. A résfalakat H-alakú résfal-összefogógerenda fogja egybe, illetve a felmenő falazatok ezeknél a pilléreknél vasbeton köpenyezést is kaptak. Az ártéri hidak pályalemezeinek cinkszórásos bevonata javításra került, valamint új B5 típusú elasztikus UV- és kopásálló korrózióvédelmi bevonat készült. Az ártéri hidakon – a 2011-ben átalakított mederhídhoz hasonlóan – továbbá a mai követelményekhez igazodva EDILON-rendszerű vasúti felépítményt alakítottak ki. Forrás: