45
A szekszárdi 98-as jelzésű autóbusz a 9-es járat csúcsidőn kívül (hajnalban, késő délután, este) közlekedő változata, mely kizárólag munkanapokon, a Műszergyár érintésével, körjáratban közlekedik. Tanszünetben a délutáni 9-9Y járatpár (iskolajáratok) helyett délutáni időszakban is közlekedik. A járat az északi városrész és Jobbparászta kapcsolatát látja el a város déli részén lévő bevásárlóközpontokkal. Története [ szerkesztés]
Útvonala [ szerkesztés]
Tesco áruház → Műszergyár → Jobbparászta → Tesco áruház
Tesco áruház → Csatár autóbusz-forduló → Május 1. utca → Béri Balogh Ádám utca → Széchenyi utca → Rákóczi utca → Palánki út → Műszergyár → Palánki út → Rákóczi utca → Jobbparászta → Rákóczi utca → Széchenyi utca → Béri Balogh Ádám utca → Május 1. utca → Alisca utca → Tesco áruház
Megállóhelyei [ szerkesztés]
sz. Megállóhely neve
Menetidő (perc)
Átszállási kapcsolatok
1
7, 7A, 7B, 9
3
9
5, 6, 8A, 88, 9
2, 5, 6, 8A, 88, 9
8A, 9
11
15
2, 8A, 88, 9
88, 9
17
21
1, 2, 4, 4A, 4Y, 7, 7A, 7B, 8A, 88
2, 5, 5Y, 6, 8A, 88
25
5, 5Y, 6, 8A, 88
27
7, 7A, 9
30
4, 4A, 4Y, 7, 7A, 7B, 88, 89, 9
Források [ szerkesztés]
A Volánbusz hivatalos oldala
Menetrend
Menetrend (új dizájn)
m v sz Szekszárd tömegközlekedése Autóbusz
2A
2Y
3A
4A
4Y
5Y
6Y
7A
7B
8A
8B
9Y
88
89
98
1121
1125
1131
1134
1136
Vasút
Szekszárd
Szekszárd-Palánk ( Sárbogárd–Bátaszék)
Szolgáltató
Volánbusz
MÁV-START Zrt.
Kassák Lajos 135 éve, 1887. március 21-én született Érsekújváron. Tanulmányait félbehagyva 1904-ben Budapestre költözött. A magyar avantgárd mozgalom elindítója az 1910-es évek elejétől rendszeresen írt és publikált cikkeket, verseket, novellákat, regényeket, de naplót is közölt, valamint fordításokat is őrzünk tőle. A vizuális művészetek sokféle ágában dolgozott, festőként, tipográfusként, később óbudai otthona bútorainak egy részét is ő tervezte. A fiatal Kassák Angyalföldön 1904 és 1909 között vasmunkásként dolgozott. Első otthona a régi Fóti úton volt (ez ma a Kassák Lajos utca), majd több helyen is élt a kerületben, leghosszabb ideig 1932 és 1946 között a Bulcsú utca 21/A szám alatti ház második emeleti saroklakásában. Kassák Angyalföldet a főváros legsajátosabb régiójának nevezte, irodalmi műveiben is megjelennek a munkásnegyed jellegzetes hangulatú utcái. Angyalföld című regénye 1929-ben látott napvilágot, ebből jól kiolvasható, hogy a városrészt második szülőföldjének tekintette.