Kölcsön esetén alapesetben a munkabérből való levonásra nincs lehetőség, kivéve, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult, amely esetben a levonásmentes munkabérrészig vonhat le a munkáltató. A munkáltatói kölcsön adómentessége A munkáltatói kölcsönök gyakran kamatmentesek vagy a piaci kamatlábakhoz képest kedvezményes kamatozásúak. Az adójogi szabályok szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni. Azonban a törvény munkáltatói kölcsön esetén bizonyos feltételekkel adómenetességet biztosít a munkavállalónak a kamatkedvezmény tekintetében. A jövedelemadó-mentesen folyósítható kedvezményes munkáltatói kölcsön felső határa 10 millió forint, a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt számítva. Az szja mentesség feltétele, hogy a kedvezményes kölcsönt a munkáltató hitelintézet útján, saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez nyújtsa. Illetve van lehetőség ugyanilyen célra másik hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez is kedvezményes munkáltatói kölcsön nyújtására.
A későbbi munkajogi viták elkerülése érdekében – tehát garanciális megfontolásból – a munkáltatók előszeretettel veszik fel a közös megegyezésbe az úgynevezett joglemondásról szóló rendelkezést, amelyben rögzítik, hogy a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetéséről szóló megállapodás a feleknek a munkaszerződésből, illetve a munkaviszonyból fennálló valamennyi igényét és követelését tartalmazza, és ezen túlmenően egymással szemben nem áll fenn semminemű igényük, követelésük. A joglemondással a felek – és elsősorban a munkáltatók – ugyan bebiztosítják magukat, hogy a másik fél a későbbiekben nem fog ellenük munkajogi pert indítani, ugyanakkor ezzel saját maguk alatt is vágják a fát, mert így már ők sem érvényesíthetik a másik féllel szemben esetlegesen felmerülő későbbi munkajogi igényeiket. A közös megegyezésbe foglalt joglemondás ugyanis érvényes és kikényszeríthető lehet. Fontos megjegyezni, hogy a joglemondás az előre nem látható és csak később bekövetkező körülmény miatti igényérvényesítés jogára nem terjed(het) ki.
Nézzük meg röviden, hogy milyen szabályok vonatkoznak a munkavállalói felmondásra. A munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyát közös megegyezéssel, amely esetben a munkaviszony megszűnésének az időpontjáról, és egyéb feltételekről közösen állapodnak meg. A Munka Törvénykönyve 2015-ben lehetővé teszi, hogy a munkavállaló határozott munkaszerződés esetén is felmondhasson. Azonban ebben az esetben írásban kell benyújtani a felmondását a munkavállalónak, és kötelező megindokolni a felmondás okát, ugyanis a munkáltató csak abban az esetben köteles azt elfogadni, ha a munkavállaló olyan okot tud felmutatni, amely a munkavégzést lehetetlenné teszi, illetve annak fenntartása aránytalan sérelemmel járna. Abban az esetben viszont, amikor határozatlan idejű munkaszerződéssel van alkalmazva a munkavállaló, felmondás esetén nem köteles megindokolni a felmondás okát. Élhet a munkavállaló az azonnali felmondás lehetőségével is, ami azt jelenti, hogy a munkaviszonya a felmondás közlése, illetve benyújtása pillanatában megszűnik.
A munkáltató többféle módon adhat támogatást a munkavállalónak. A munkáltató munkabérelőleget nyújthat, és arra is van lehetősége, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtson a munkavállalónak. Mit kell tudni a munkáltatói kölcsönről? Kölcsön a munkáltatótól A munkáltató által nyújtott kölcsönre a Polgári Törvénykönyv kölcsönszerződésre vonatkozó szabályai irányadók. A munkáltatói kölcsön tehát alapvetően nem a munkajog, hanem a polgári jog által szabályozott szerződés. Munkáltatói kölcsön esetén a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott pénzösszeget fizet ki a munkavállalónak, aki köteles a kölcsönt visszafizetni. A kölcsönösszeget a kölcsönszerződésben meghatározott időben köteles visszafizetni a munkavállaló, ami a szerződés alapján történhet részletekben vagy egyösszegben is. A kölcsönszerződés fogalmi eleme, hogy a kölcsönösszegre az adós kamatot köteles fizetni. Azonban a munkáltató a kölcsönt kamatmentesen is nyújthatja. Amennyiben a felek a kamat mértékében nem állapodnak meg, akkor a kölcsönt a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal kell visszafizetni.
David8 # 2020. 09. 07. 19:57 Szeretnék segítséget kérni, a mai napon felmondtam a munkáltatómnál (jegyző), amit közös megegyezéssel szerettem volna megtenni, ezt nem fogadta el, rendes felmondást kért. Ez az egyetlen lehetőségem, ha a közös megegyezést nem fogadja el, tehát 2 hónap felmondási idővel kell számolnom?
Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M., Dr. Mudri Sándor | 2019. 01. 31 | Munkajog A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnek minősül, amely még abban az esetben is így van, ha annak a felek más elnevezést – tipikusan felmondást – adtak. A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése esetében is előfordulhat a munkavállalóval, hogy a volt munkáltatójával szemben később valamilyen munkajogi igénye (tipikusan túlóra ellenértékének az igénye, ki nem adott szabadság megváltási igénye) merül fel. Ritkán, de ennek a fordítottja is előfordulhat, amikor is a munkáltatónak merül fel a volt munkavállalójával szemben valamilyen igénye (tipikusan kártérítési igény).