Dénes Zoltán: Úgy kell ezt elképzelni, mintha leállna a számítógép, és megpróbálnánk újraindítani. Amikor megtörténik az agysérülés, leáll a szoftver, vagyis az agyműködés. Amíg nincs agyműködés, nincs emlékezés sem, hiába írnak ilyen filmes forgatókönyveket. A komputeres példánál maradva, ha a program nem működik, nem tud benne mentést végrehajtani. Magyar Idők: Ezek szerint az olyan történetek, amelyek arról szólnak, hogy hosszú évekkel a balesetet követően magához tér egy beteg a kómából, és könyvet ír arról, mit látott, tapasztalt ez idő alatt… Dénes Zoltán: …az mind mese. Magyar Idők: Azt meg tudják mondani, hogy kinek mekkora az esélye arra, hogy újrainduljon az agyműködés? Most olvastam egy kutatásról, ahol az agy glükózfelvételéről készült MR alapján következtetnek erre, mondván, a működő agynak szüksége van energiára. Dénes Zoltán: Ezt nem lehet pontosan megmondani. Az ön által említett módszerrel is csak azt tudjuk megnézni, hogy aktuálisan működik-e az agy. Nyilván van olyan mértékű sérülés, amikor csaknem biztosan kijelenthetjük, hogy nem várható helyreállás, vagy csak marandó károsodással.
Később is csak attól függően maradtak a betegek életben néhány napig, hogy meddig tudták etetni és ápolni őket. Az életesélyeik igazán az orvostudomány fejlődésével az elmúlt 20 év eredményeinek köszönhetően nőttek meg. Merevedési zavar Ha valakit baleset ér, a mentő személyzete már a helyszínen megkezdi a beteg állapotának stabilizálását, és rövid idő alatt, akár egy-két óra múlva már a műtőben- majd az intenzív osztályon lehet a beteg. Így még a legsúlyosabb esetekben is esélyük lehet a túlélésre. A gépi kóma erekció, az intenzív kezelés- és a mesterséges táplálás is egy életveszélyes időszakon segíthet át. Mindezeknek köszönhetően egyre több, korábban nem menthető beteget sikerül életben tartani. A kómás beteg száma az elmúlt években megnőtt, így az ellátásukra fel kell készülni, hiszen egyre nagyobb gondot okoz az egészségügynek és az érintett családoknak egyaránt. A kóma időtartama döntően az agykárosodás mértékétől függ, elsősorban ezen múlik, hogy visszatér-e a páciens tudata, vagy kómában marad véglegesen.
Etikai kérdések... Az orvosi működés konvenciói szerint nem szabad olyan beteget/halottat újraéleszteni, akinél már súlyos agykárosodás történt, és csak kómás állapotban lehetne a továbbiakban életben tartani. A szívroham és szívmegállás után néhány órával történő újraélesztés nagy kockázat az agykárosodás szempontjából, és természetesen etikai kérdések is felmerülnek. A tudományos ülés egyik résztvevője azzal érvelt, hogy jelenlegi tudásunk a halálról és az agykárosodásról még közel nem teljes, nem látjuk pontosan, hogy az illető személy milyen szintű agykárosodást szenvedett – és ez mennyire lehet megfordítható. "Azt bizonyosan látjuk, hogy a meghaltak agykárosodásával kapcsolatos, és a visszafordíthatatlanságról vallott elveink nem helyesek. Ha túl hamar hozunk döntést, adott esetben számos beteget elveszíthetünk. " A kutató szerint az élet mesterséges úton való fenntartása nem minden esetben helyes, de ha az orvos úgy dönt, hogy újraélesztést kezdeményez, minden lehetséges módszert alkalmaznia kell.
Az oxigénhiányos állapot után megindul a programozott sejthalál. Az újraélesztés művészete Szívroham után a test lehűtése nem újkeletű gondolat, a klinikai orvoslásban évtizedek óta ismert, de valódi hasznosságát nem nagyon vizsgálták. Az elmúlt években azonban igazolódott klinikai vizsgálatok alapján, hogy a hipotermia, a test lehűtése valóban javítja a betegek túlélését és a rehabilitációt, és ma már neves orvosi egyesületek, mint az American Heart Association is javasolja a hipotermia alkalmazását a keringés javítása céljából. Természetesen az eljárás nem vonult be a kötelezően alkalmazásra kerülő intenzív terápiás protokollok, eljárások közé. Aki ismeri az újraélesztés technikáját, életeket menthet. Olvasson tovább! Optimális lenne, ha az újraélesztést nem a hagyományos mellkas-kompresszióval kellene végezni, hanem ezt a szerepet gépekre, robotokra lehetne bízni, az oxigénpótlással, keringésjavítással együttesen – említi Dr. Parnia. A hűtés és a szív újraindítását követő mérsékelt oxigénadás mérsékelhetné az újraélesztett személyek várható agykárosodását.
A kómás betegek érzékeiről, illetve, hogy ebben az állapotban mi zajlik a betegekben elég keveset lehet tudni. A kutatások azt mutatják, hogy vannak érzéseik, olykor akár fájdalmaik is, ugyanis olyakor észlelhető a szervezet visszajelzése. Ugyanis előfordul, hogy a kómás betegeknél megfigyelhető szapora szívverés, verejtékezés, melyek mind ezt támasztják alá. Továbbá olyan esetekről is vannak feljegyzések, hogy a betegek szemmel láthatóan nyugtalan állapotba kerültek. A kóma időszakára a felépült betegek a legtöbb esetben nem emlékeznek, ám később képesek pár pillanatot felidézni. N nagyon sokat segíthet nekik az, ha olyan családtagok, ismerősök között van, akiket ismert, szeret.
Tudósok egy lépéssel közelebb kerültek a titokhoz Létrehozva: 2012. december 6. 16:09 Módosítva: 2012. december 7. 12:29 Régóta rejtély övezi, hogy pontosan mi is történik a kómás betegek fejében. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban bemutatott vizsgálat új nézőpontot ad az agy hálózatos szerveződésének, ezzel kerülve közelebb a megoldáshoz. A tudósok számára régóta rejtélyt jelentenek az eszméletlen betegek agyában zajló folyamatok. Korábbi munkák szerint az ekkor kialakuló állapot közelebb áll a művi altatásban lévőhöz, mint a valódi alváshoz, azonban merőben különbözik a csupán vegetatív állapotot fenntartó szervezet agyától. A különbségek pontos meghatározásához Sophie Achard és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont és munkatársai funkcionális mágneses rezonancia (fMR) segítségével térképezték fel 17 kómás beteg agyát, akik néhány nappal korábban szívleálláson estek át. Az eredményeket 20 egészséges önkénteshez hasonlították. A betegek agya részlegesen akár 30-40 percig is oxigén nélkül maradt, egy részük felépült, felük azonban meghalt.