A bal szívfélből kilépő vér a testen áthaladva a jobb szívfélbe jut vissza, ezt az utat nevezzük nagy vérkörnek. A jobb szívfélből a bal szívfélbe áramló vér a tüdőn halad keresztül, ez a kis vérkör. A bal pitvart és kamrát a tüdőben felfrissült, oxigéndús vér tölti ki, a szövetekből érkező elhasznált vér pedig a jobb szívfélen áramlik keresztül. A pitvarok és a kamrák működésének összehangolásáért a szív ingerületképző és ingerületvezető rendszere felelős. Ez a szív belső felületén, közvetlenül a szívbelhártya alatt található. A szív működését két ingerületképző központ irányítja. A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó teljes vérmennyiség 10%-a a koszorúerekbe jut. Összehúzódáskor az erősebb bal szívfél a szív csúcsával lökést gyakorol a mellkas belső falára.
Ez a pulzus: egészségünk szívverése. A szív működéséhez is szükség van elegendő mennyiségű oxigénre. A többi szervhez hasonlóan a szívizmot is vénák és artériák rendszere látja el oxigéndús vérrel, melyek pókhálószerűen ölelik körbe a szívet. Ha a szív koszorúereiben a vér áramlását valami gátolja (érszűkület, trombózis), a szívizom nem jut elegendő oxigénhez, károsodik vagy elhal. Ez utóbbit nevezzük szívinfarktusnak. A test más részein is tapasztalható érelzáródások legtöbbször az egyén életvitelével hozhatók összefüggésbe. A már agyoncsépeltnek hangzó intelmeket -- a dohányzás, magas zsírtartalmú ételek kerülése -- az egészséges vérkeringés biztosítása érdekében tehát, érdemes megszívlelni. A hazai betegségstatisztikában élen járó szív- és érrendszeri megbetegedésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi kérdésekről bővebben olvashatnak majd a pulzus most induló rovatában. A témával kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket, esetleges kérdéseiket várjuk a kiadó címén. Illusztráció: MSD Orvosi kézikönyv a családban | Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés, érrendszer, vér, szív, oxigén
A 4. és a 7. borda között, a mellkas bal oldalán látható és tapintható szívcsúcslökések diagnosztikai jelentősége van. Fonendoszkóppal vagy fülünket a mellkasra helyezve megosztott első és második szívhangként halljuk a szívveréseket. Az elnyújtottabb és erőteljesebb első szívhang a kamrák összehúzódásakor és a hozzájuk tartozó billentyűk záródásakor keletkezik. A második, élesebb és rövidebb szívhangot a tüdőartéria és az aorta billentyűinek visszacsapódása okozza. A szívverések száma kutyánál 60 és 100 között mozog percenként, nagytestű kutyáknál mindazonáltal jóval kevesebb is lehet. Számos tényező befolyásolhatja, legfontosabb közülük a testi megterhelés. Megnövekedett oxigén- és tápanyagigény hatására szintén jelentős mértékben fokozódhat a szív teljesítménye, ami együtt jár a szívverések számának növekedésével. Külső hőmérséklet, alvás, láz és vemhesség is befolyásolhatja a szívfrekvenciát. A hímek szíve általában lassabban ver, mint a nőstényeké; fiatal kutyák szíve gyorsabban ver, mint idősebb társaiké.
A tápanyagok és a különböző anyag-cseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztószervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé; mint minden folyadék, a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A nyomáskülönbség állandó fenntartása, a vér állandó mozgásban tartása a szivattyúszerűen működő jobb, illetve bal kamra működésének köszönhető. A szív összehúzódásakor a keringési rendszeren belül, a kamrák üregében lesz a legmagasabb a vérnyomás, elernyedéskor pedig itt lesz a legalacsonyabb. A szívbillentyűk mindeközben szelepként működve akadályozzák meg, hogy az egyszer már kipumpált vér visszafolyjon. Mint minden emlősállat szívének, a kutya szívének is négy ürege: két pitvara és két kamrája van. A szív összehúzódásakor csökken a szív-izomzat által körbezárt üregek térfogata, következésképp megnő az üregeken belüli nyomás, és a vér a szívből kiinduló erekbe préselődik.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a szív- és érrendszeri betegségeket és azok kezelését, ismernünk kell a szív- és érrendszer alapvető felépítését és működését. A tudás az első lépés ennek a csodálatos "motornak" a megóvásához. A szervezetnek a folyamatos működéshez oxigénre van szüksége. Az éltető oxigént különböző méretű erek hálózatán át a vér juttatja el az egyes szervekig. Ennek a keringési rendszernek a középpontjában áll a szív. A szív felépítése A szív a mellüreg középvonalától kissé balra található, izmos pumpaszerű szerv. Összesen négy, - két kisebb és két nagyobb - üreg található benne: Bal pitvar (kisebb) Jobb pitvar (kisebb) Bal kamra (nagyobb) Jobb kamra (nagyobb) A szív működése A szív két t lát el működése közben: A használt, szén-dioxiddal telített vért a tüdő felé pumpálja A friss, oxigénben gazdag vért pedig a szervezet többi része felé pumpálja Mindez a következőképpen történik: A test egyéb részei (izmok, bőr, belek, agy stb. ) felől érkező elhasznált vér a jobb pitvarba jut, majd onnan a jobb kamrába.