Csárda Hegyi Tanösvény – Úrkúti-Őskarszt // Csárda-Hegyi Tanösvény // Bakony [4K] - Youtube

LÁTNIVALÓK A BAKONYBAN Bakonyi látnivalók, kirándulóhelyek. Úrkúti Őskarszt (Csárda-hegyi őskarszt) Az Úrkúti Őskarszt egész Európában egyedülálló geológiai jelenség. Az ittenihez hasonló felszínformákat, karsztosodott sziklaalakzatokat Földünk trópusi területein, például Dél-Kínában vagy Kubában találhatunk. A karsztosodás a mészkő szárazföldi körülmények között történő oldódása, lepusztulása. A lehulló csapadékvíz a levegő szén-dioxid tartalmát feloldja és így enyhén savassá válik. Ez a savasság már elegendő ahhoz, hogy a mészkövet oldja, erodálja. A karsztosodás folyamatának gyorsasága függ az adott terület éghajlatától. Minél melegebb és nedvesebb a klíma, a karsztosodás annál erőteljesebb. A Bakony több, mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. A jura korszakban a területet tenger borította, amely üledékeiből az itt található kőzetek kialakultak. Amikor a víz visszahúzódott a kréta korban, a szárazföldi lepusztulás - a karsztosodás - megkezdődött. A felszínt aztán agyagos, szenes üledékek fedték be és így megőrizték a kialakult formációkat a későbbi erodálástól.

  1. Csodabogyó tanösvény
  2. Angolul

Csodabogyó tanösvény

RÉGI ÉS ÚJ TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVEK Büki József Bt.

  1. Úrkúti őskarszt - Csárda-hegyi tanösvényen - YouTube
  2. Úrkúti őskarszt - Csárda-hegyi tanösvény - Kiránduló, túrázgató, geoládász
  3. Yvonne dederick született painting
  4. Bakonyi túra program | vonyarcvashegy.hu
A terület feltárása a száz évvel ezelőtti mangánérc – bányászatnak köszönhető, s a munkálatok során sértetlenül maradt fenn a hegy mészkőalapja. 2013 óta egy közel 1 kilométer hosszú tanösvény 6 állomását követve járhatjuk be ezt a lélegzetelállító tájat, körülbelül 1 óra elegendő rá. Az úrkúti tanösvény két szintből áll, s egyiket sem érdemes kihagyni. Ha leereszkedünk a katlanba az óriási falépcsőkön, egészen más, nyirkosabb, hűvösebb mikroklíma fogad, így forró nyári napokon nagyon jólesik itt sétálni. A tanösvény másik ága a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot. 1951 óta országos jelentőségű védett geológiai terület Mit láthatunk a Csárda-hegyi őskarszton? A karszt erdők által körülölelt, vadregényes helyen fekszik, legnagyobb értékét az adja, hogy a mészkő megőrizte az évmilliók változásait. A monumentális sziklafalakon megfigyelhető a vas-oxid vöröses színe, s ha leereszkedünk a sziklák tövéig, védett növényekkel, páfrányokkal találkozhatunk. A legmélyebben fekvő katlanhoz alig jut el a napfény, itt még egy barlangot is találunk.

Az Úrkúti őskarszt Ajkától mintegy 10 km-re található, Veszprém megyében, a Bakony déli részén. Úrkút falu határában takaros fakerítéses fakapu jelzi a Csárda-hegyi tanösvény indulópontját, mely információs táblákkal kalauzolja végig a kirándulót a páratlan jura kori földtani képződmények között. A helyszínen egykor mangánércet bányásztak (a környékre jellemző volt a bányászati tevékenység), ily' módon kerültek felszínre a ma látható képződmények. A kőzeteken vöröses színű vas-oxidos kiválást, illetve a rózsaszínes - jura kori - mészkőben tengeri állatok lenyomatait, mészvázas kiválásait is meg lehet figyelni. A fakapun belépve járhatjuk végig a tanösvényt Az egyik sziklafal még geoládát is magában rejt ( GCOsKa), melyet szintén sikerült megtalálnunk. Csárda-hegyi tanösvény: 1. pont Belépve a kapuval határolt területre... Kis pihenő rész az útvonal kezdeti szakaszánál A tanösvény 2. pontja Lejutás a katlan mélyére: a havas falépcsőkön csak a csúszásveszélyre kellett ügyelnünk, egyébként stabil, biztonságos kialakítású.

:) Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!

Angolul

csárda hegyi tanösvény pannonhalma

A tengermelléki kúpkarszt 20-25 méter mélységű karsztos tömbjeikre települt az oxidos és karbonatos mangánérc az úrkúti Csárda-hegyen. Mohák és páfrányok borítják a sziklafalakat A Csárdahegyi tanösvény A 6 állomásból álló tanösvényen haladva bárki számára megközelíthetők a hatalmas sziklák, miközben a kiépített lépcsőkön akár le is ereszkedhetünk a gödör aljára. A Csárdahegyi tanösvény hossza kb. 1 km (fél óra – óra alatt bejárható), a falu szélső házai melletti kapunál érhetjük el a térképes kezdő állomást. A tanösvény elején egy tisztásra érve elágazik az út: balra a gödör szélén futó tanösvényen haladhatunk, míg jobbra a szakadékba vezető lépcsőt találjuk. A falépcsőn leereszkedve igazi dzsungelszerű, párás erdőbe érkezünk, a sajátos mikroklíma miatt a gödör alján jóval hűvösebb a levegő. A sziklák falában mohákat, páfrányokat fedezhetünk fel, a legalsó szinten pedig egy barlang is megbújik. Igazán bizarr élmény lenn, a mélyben állni, hiszen minden oldalról méretes sziklafalak veszik körül az embert.

Napjainkban egyre inkább belenyúlunk a természetbe, így minden olyan hely, ahol valamennyire ezt sikerül megállítani, rögtön üdítővé válik. Ráadásul a Bakony lankáin elhelyezkedő őskarszt tényleg egy geológiai csodának számít, az itt található mangánérc kitermelése során ugyanis több millió éves őskarszt és magas sziklafalak kerültek elő. Az 1920-as években itt nyíló bánya mintegy harminc évig üzemelt, kézzel bányászták a mangánércet, így fokozatosan fedte fel magát a jurakori mészkőkarszt. Igaz, nem nagy a terület, de az atmoszférája mindenképp magával ragadó, természetrajongóknak pedig kötelező program a meglátogatása. Az őskarsztot mindenképpen megéri körbesétálni (Kattintson a képre a galériáért! ) Forrás: Pénzes Gyöngyvér Ha valaki alaposabban elmélyedne a kőzettani történelemben, érdemes a bemutató táblákat végigböngészni. Aki még inkább érdeklődik a téma iránt, az egy ötven oldalas kiadványt is vásárolhat. Fontos, hogy a lépcsők és a körbevezető ösvény esőben, rossz időben csúszóssá válhat, így megfelelő körültekintéssel fedezzük fel ezt a különleges világot ilyen időjárási viszonyok esetén.

A tanösvényen a kiinduló és végállomáson elhelyezett tájékoztató táblák mellet 22 ismertető tábla segítségével kaphatunk bepillantást a környék élővilágának mindennapjaiba. A fákkal és cserjékkel 16 tábla segítségével ismerkedhetünk meg, melyek egytől egyig az adott faj mellé vannak kihelyezve, megkönnyítve az olvasottak terepi beazonosítását. Fafajokat ismertető táblák Fekete bodza Hegyi szil Madárcseresznye-borostyán Mezei juhar "Az élni akarás... " Közönséges dió Mezei szil Húsos som Sárga fakín Ezüst hárs Cser Egybibés galagonya Virágos kőris Molyhos tölgy Vadkörte A tanösvény melletti egyéb ismertető táblák melyek segítséget nyújtanak a terület flórájának megismeréséhez. 1. A Tenkes-hegy erdeinek története A Villányi-hegység területén a természetszerű erdők mára már viszonylag kicsiny területet borítanak. Visszaszorulásukban jelentős szerepet játszott a szőlőkultúrák és az akácosok terjeszkedése. Ma már csak a Tenkes-hegy északi oldalán található nagyobb kiterjedésű, összefüggő, többé-kevésbé természetes állapotú erdő.

Leérve nyirkos, hideg lyukba érünk. Ez a katlan az őskarszt első udvara. A növényzet kezdi újra visszahódítani a területet, egy vékony ösvényen kívül mindent cserjék és a sziklában gyökeret eresztett hajtások borítanak. A sziklafalra feltekintve egy óriás gyomrában érezhetjük magunkat. Az első udvarból újabb falépcső vezet még mélyebbre, egy kisebb katlanba. Itt már csak egy barlang és a körülöttünk emelkedő sziklafalak vannak, nincs túl sok hely sétálgatni. Ugyanezen az útvonalon juthatunk vissza a mélyedés peremére. A másik útvonalon megkerülhetjük a mélyedést, és több kilátópontról tekinthetünk le a sziklafalakra. Jobbra indulva máris egy megfigyelőhelyre vezet az út. A fák ágait félretolva lepillanthatunk az első és második udvar közötti falépcső környékére. Sűrű erdőben vezet tovább az ösvény egy újabb kilátóponthoz, ahol a sziklára kimerészkedve a szemközti kőfalat és az első udvar gyomrát figyelhetjük meg. Innen kisebb kitérővel néhány különálló sziklaformátumot tekinthetünk meg az őskarszt oldalában.