chevron_right Teljesítésigazolás és a teljesítés időpontja: innen ketyeg a 8 nap a számla kiállítására hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Kis Gábor, Finacont Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2022. 02. 28., 06:15 Frissítve: 2022. 27., 19:54 Egy adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, alapvetően ez az időpont egyben a kibocsátandó számla teljesítés dátuma is. Van azonban olyan eset, amikor a szerződés teljesítésigazolás kiállítását követeli meg. Miként kell az áfatörvény rendelkezését értelmezni, ha az ügyletet ilyen teljesítésigazolás kíséri – befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon befolyásolja az ügylet teljesítési időpontját e dokumentum kiállítása? Mint az jól ismert, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( áfatörvény) 55. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, és ezen időpont tüntetendő fel – fő szabály szerint – a kibocsátandó számlán is a teljesítés időpontjaként, amennyiben az eltér a számla kiállítás dátumától.
Például a márciusi bérleti díj esetén március 31-től számolva a 60 napot, a legkésőbbi teljesítési időpont, ha jól számolom, május 30-a lehet. Ez a nap lesz akkor a teljesítés időpontja, ha a fizetési határidő ez a nap, vagy ennél későbbi. Időszak hossza Az időszak nem csak egy hónap lehet, viszont a leghosszabb időszak egy év lehet. Tehát legalább évente el kell számolni egymással. Összefoglalva A számla kelte lesz a teljesítési időpont akkor, ha a számlát az időszak utolsó napja előtt kibocsátjuk, és a fizetési határidő is megelőzi az időszak utolsó napját. A fizetési határidő a teljesítés időpontja abban az esetben, ha a fizetési határidő az időszak utolsó napját követő időpontra esik. Az időszak utolsó napját követő 60. nap a teljesítés időpontja abban az esetben, ha a fizetési határidő ennél hosszabb. A témáról részletesen olvashatsz az Egyéni vállalkozó leszek! című E-könyvünkben, amely 2020. májusban jelent meg, és a oldalon érhető el. Az Egyéni vállalkozó leszek! című E-könyv egy leendő egyéni vállalkozó és leendő könyvelője minden fontos részletre kiterjedő beszélgetése párbeszéd formájában.
Ha olyan ügyletünk van, amivel időszakonként elszámolunk, vagy rendszeresen végzünk egy szolgáltatást, akkor a teljesítés időpontjára az áfa törvény 58. §-ában találjuk a szabályokat. Ezeknél az ügyleteknél a szövegben, vagy valahol a számlán feltétlenül legyen rajta, hogy melyik időszakra vonatkozik. Például bérleti díj 2020. március hó. Az időszakos elszámolású ügyleteknél három időponttól függhet a teljesítés időpontja: Egyik maga az időszak, hogy melyikre vonatkozik a számla, és annak az időszaknak az utolsó napját kell figyelembe venni, másik dátum a számla kelte, a harmadik pedig a fizetési határidő. A teljesítés időpontját én úgy szoktam megkülönböztetni, hogy előre számlázok, vagy utólag számlázok. Nem mindegy, hogy a március bérleti díjat előre, március elején fizetem, vagy utólag, majd csak áprilisban. Nem ugyanaz lesz a számla teljesítési időpontja. Az áfa törvényben találsz még egy harmadik szabályt is, de ezt ritkán alkalmazzuk, így erre most nem térek ki. Mi lesz a teljesítési időpont, ha előre fizetek?
Épp ezért könnyebben és gyorsabban tud segíteni a vállalkozásnak csökkenteni az adókockázatát, és megoldásokat javasolni arra, hogy a vállalkozás miként tudja megtalálni a saját (jogkövető) útját az áfában, számlázásban és az EKAER-ben. Ahány vállalkozás, annyi vállalatirányitási rendszer, annyi sajátos adatstruktúra létezik, és épp ezért több út vezethet a helyes áfa- és EKAER-kezeléshez és számlázáshoz.
A teljesítés időpontját viszont nem kötelező feltüntetni, de ha mégis feltüntetjük, ügyeljünk arra, hogy az eredeti számla (azaz a módosítandó számla) teljesítési időpontját tüntessük fel (hacsak nem magát a teljesítési időpontot szeretnénk módosítani), és ne keverjük össze a teljesítés időpontját a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásának keltével. A NAV online számlaadat-szolgáltatás egyik leggyakrabban előforduló hibája, hogy a módosító vagy helyesbítő számlák nem a megfelelő információkat tartalmazzák, ezt pedig az adóhatóság automatikusan képes kiszűrni. Számlázási kérdése van? kérdezze Áfaszakértőinket... 3. Az elektronikus számla azonos az online számlaadat-szolgáltatással? Ezen tévhit miatt sokan félnek az elektronikus számlázástól, sokan nem érzik komfortosnak azt, ha a kibocsátott számlákról azonnal értesül az adóhatóság. Az elektronikus számlázás és az online számlaadat-szolgáltatás azonban két különböző dolog! Az elektronikus számla a számla egyik megjelenési formája.
Az online kölcsön előnyei Egyszerűség Igényeljen kölcsönt egyszerűen, egy átlátható űrlap kitöltésével. Magas százalékban jóváhagyva Az általunk közvetített kölcsönök magas százalékát pozitívan bírálják el. Akár jövedelemigazolás nélkül is Online kölcsönt jövedelemigazolás nélkül is szerezhet. A kérelem azonnal feldolgozásra kerül A feltételek teljesítése esetén a pénzt azonnal átutalják a bankszámlájára. Ügyfelek gyakori kérdései Mire kötelezem magam az online űrlap kitöltésével? Az online űrlap kitöltésével nem kötelezi magát semmire. A megadott adatoknak köszönhetően a szolgáltató üzleti képviselője fel tudja venni Önnel a kapcsolatot, hogy elmagyarázza Önnek a teljes folyamatot és a feltételeket. Mekkora összeget vehetek fel? A kölcsön összegét és futamidejét a nem kötelező érvényű online űrlap kitöltésekor adhatja meg. A kölcsön törlesztése és a kérelem újbóli beadása után a kölcsön szolgáltatójával egy magasabb összegről is megegyezhet. Kinek való a kölcsön? A kölcsön rendszeres jövedelmű ügyfeleknek alkalmas.
Az E-könyv elsősorban a téma iránt érdeklődőknek, a kezdő és nem kezdő, valamint az újrakezdő egyéni vállalkozóknak szól, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályrengetegben jobban el tudjanak igazodni. Az itt megismert szabályok jelentős része azonban vonatkozik a társaságokra is, például az áfa, a számlázás és a most aktuális és fontos regisztrációs téma, az online számlázás őket is érinti. A könyv szerzői Dajka Edit és Reggel Dalma gyakorló szakemberek, akik a mindennapi felmerülő kérdések alapján állították össze írásukat. Megrendeled, bankkártyával kifizeted, és már olvashatod is! A vállalkozással kapcsolatos felmerülő adózási kérdésed pedig felteheted a Vállalkozó kérdések Facebook csoportban.
1. Fel kell-e tüntetni a teljesítés időpontját a számlán? A teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátottak ki. Ettől függetlenül a teljesítési időpontot érdemes feltüntetn i, még akkor is, ha ez nem kötelező. 2. Számlával egy tekintet alá eső okiratot nem kötelező a számlázóprogramból kibocsátani? A számlával egy tekintet alá eső okiratot gyakran módosító számlának, helyesbítő számlának, debit note-nak, credit note-nak szokták nevezni. A számlával egy tekintet alá eső okiratra is a számlára vonatkozó szabályok az irányadók, ugyanúgy számlázóprogramból vagy számlatömbből kell kibocsátani, mint a "normál" számlát, ugyanúgy sorszámmal és saját kibocsátás keltével kell, hogy rendelkezzen. A számlával egy tekintet alá eső okirat egyik kötelező tartalmi eleme a hivatkozás arra a számlára, amelyet az okirat módosít. Ezen kívül fel kell tüntetni a módosítás természetét és számszerű hatását, ha van ilyen.
Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező? De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra: A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja. Az online számlaadat-szolgáltatás rendszerben (100. 000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számlakibocsátás keltét kell szerepeltetni. Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező) Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld.
Előnye, hogy nem foglal fizikai helyet, nem merül fel postázási költség stb. A belföldi adóalany felé kibocsátott elektronikus (vagy bármilyen más) számláról csak akkor kötelező a számlaadat-szolgáltatás, ha az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ezzel szemben az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség fennáll minden számla esetén (tehát a papír alapú számláknál is), ha a belföldi adóalany felé áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ebből kifolyólag van olyan elektronikus számla, amelyről nem kötelező az online számlaadat-szolgáltatás, és van olyan nem elektronikus számla, amelyről viszont kötelező. 4. Időszakos elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontját a fizetési határidő határozza meg? Ez csak részben igaz. Az időszakos ügyletekhez kapcsolódó teljesítés időpontjának meghatározásához az alábbi információkra lesz szükségünk: az elszámolási időszak utolsó napja (bár a kezdetét sem árt tudni, de nem az áfa, hanem a számviteli szabályok miatt), a számlakibocsátás napja, a fizetési határidő.